Mária litánia 1. alkalom


Az első Mária litánián a kiscsoport az alábbi története olvasta fel.

A sziget

NARRÁTOR:       Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.

A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.

A szeretet megszólította:

1-  Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?

2-  Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!

NARRÁTOR:       Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:

1-  Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?

3-  Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! – Válaszolt a Büszkeség, – itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

 

NARRÁTOR:       Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:

1-  Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!

4-  Oh Szeretet !- mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!

NARRÁTOR:       A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését.

Hirtelen megszólalt egy hang:

5-  Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

NARRÁTOR:       Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:

1-  Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?

6-  Az Idő volt- mondta a Tudás.

  • Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő?

6- A Tudás válaszolt: – Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben Szeretet!

Elmélkedés  

Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?

 Ima

1. Milyen szép látni téged, Mária,  karjaid közt a Fiaddal.

Te nagyon szeretted őt, segítettél neki felnőni, egész élete során ott voltál mellette.

 

2. Mi is tudjuk, hogy szeretsz minket, úgy, ahogy Jézust szeretted. Mária, Jézus anyja, és a mi anyánk,

kérjük, hogy kísérj bennünket utunkon és segíts nekünk Jézust szeretni!