Az októberi Mária litániákat a kiscsoport kezdte. Dallal kezdtük az alkalmat, és a következő legendát olvasták fel a gyerekek.
Heródes katonái minden utcát, erdőt, legelőt végigjártak, hogy megtalálják a Kisjézust, és teljesítsék a parancsot. Mária és József lassan haladtak a szamárral. Már messziről meghallották a lovak patáinak dübögését. Nagyon megijedtek. Mária a szamár hátáról egy kis barlang bejáratát látta meg. Odasiettek, József leszedte a bejáratról a pókhálót, és a barlang legbelső sarkába bújtak. A szamarat is bevitték.
A katonák odaértek a barlanghoz. A parancsnok odaszólt egyik katonájának: „Menj, nézd meg, hátha a barlangban vannak.” A katona leszállt lováról, és a barlang felé sietett.
Mária a Kisjézust ringatta karjában, nehogy hangját a katona meghallja, József pedig a szamarat simogatta, hogy csendben maradjon.
Amikor a katona a barlang bejáratához lépett, nem is ment tovább, hátra kiáltott parancsnokának: „Uram, csupa pókháló a bejárat, itt ember évek óta nem járt.” „Jó, gyere vissza!”- szólt a parancsnok.
Mária és József is nagyon csodálkoztak, mikor a katona szavait hallották. Hálás szívvel köszönték meg a Jóistennek, hogy vigyáz rájuk, és a pókok gondos munkája megmentette a Kisjézus életét. Egy kis ideig még a barlangban maradtak, majd József kifelé jövet leszedte a sűrű pókhálót. A Kisjézus Mária karjában volt, de a barlang kijáratához érve az egyik pók hátára hálából egy keresztet rajzolt kis ujjával.
A Szent Család folytatta útját Egyiptom felé.
A történet felolvasása után közösen imádkoztunk és énekeltünk.
